"Mindig is szerettem volna hinni abban, hogyha nem is lehetek veled, de legalább a csillagok összekötnek minket, ahogy felnézünk az égre. De mi van, ha már többé nem keresed őket szemeiddel, és minden nap magányosan próbálom megőrizni ezt az egyetlen közös pontot? Egyre jobban utálom a csillagokat… egyre gúnyosabban néznek rám, mert még hinni merek, de ők tudják az igazságot. Utálom őket… mert arra emlékeztetnek, ami nem lehet többé már az enyém."